Újra a kezembe akadt a Hvg idei 12. száma, és az Ádány Róza népegészségügyi professzor asszonnyal készített interjúban szó szerint a következőket olvastam: ”... miközben a hazai szeszfogyasztás nem tér el lényegesen az EU átlagától, a krónikus májbetegség arányában 4-5-ször több áldozatot szed, mint az unióban. Sikerült ennek okát laborvizsgálatokkal kimutatnunk. Azt találtuk, hogy a bögrecsárdákban kimért pálinka számos mérgező alkoholszármazékot – például metanolt, butanolt, izoamil-alkoholt – tartalmaz, amelyek a legálisan forgalmazott termékekben nem fordulnak elő”.
Nos, ezeket a mondatokat erősen ajánlom „az otthon is főzhessünk pálinkát” mozgalom támogatóinak a figyelmébe, és azoknak, akik már készítik is a törvényjavaslatot. És most nem arról van szó, hogy egyébként a pálinkafőzés olyan magas fokú hozzáértést kíván, amit csak hosszú-hosszú gyakorlattal lehet megszerezni és kőkemény elméleti tudásra épül. (Sokan azt hiszik a pálinka is foci, tehát mindenki ért hozzá. Egyikre sem igaz, a pálinkára különösen. Tudom, disznót is vágunk otthon. A pálinka azért nem kolbásztöltés.) Hanem arról, hogy félő, ha a magyar ember otthon főzhet pálinkát, hiába lesz a törvény által szigorúan szabályozva annak módja, csak legyint, és azt hiszi ezt korlátok nélkül teheti. Tehát jönnek a kukták – jó esetben -, a műanyag csövek, a hasonló szerkezetek, és ahogy olvashattuk az imént, a metanol, a butanol és társaik. (Azért merem ezt mondani, mert bár hallgatunk erről, de ma is virágzik a feketefőzés és rosszabbnál rosszabb italokat nevezünk pálinkának. Amik persze köszönő viszonyban sincsenek a törvényben megfogalmazott itallal. Ráadásul értékesítik azokat, csakúgy, mint a bérfőzött pálinka legalább 60%-át, de egyes becslések szerint ez a szám 75 százalék. Hogy ez mekkora bevételkiesést jelent az állam számára, azt érdemes lenne kiszámolni. Sok-sok milliárdról, százmilliárdokról van szó, aminek hiányát aztán mi pótoljuk más adók formájában.)
Arról sem kellene hallgatni, ha már hozzáértést kíván a pálinkafőzés, hogy olyan úri huncutságok mint a fermentáció, a frakcionálás, a desztilláció kémiai háttere, a különböző alkoholok ismerete nincs kódolva az agyunkban. Azt az ismeretet meg kell szerezni. Jobbára felsőbb iskolákban, vagy harmincéves főzési gyakorlattal. És az is félő még, hogy sokan el sem mélyednek majd a jogszabályban, csak azt látják, főzhetek otthon, ahogy tudok. És főznek is majd. Mert hogy szabad. Amatőrök főznek majd szar pálinkát. Pálinkát? Hja...
És van egy másik üzenete is az idézett soroknak. Most már tudományos bizonyíték is van arra, hogy a svarcban főzött pálinka java része az nem pálinka, hanem valami ártalmas kotyvalék. Ebből pedig egyenesen következtethető: a pálinka legnagyobb ellensége. Ezt akarjuk? Ezt akarhatják a törvénymódosítók? Ezt, mármint azt, hogy a PÁLINKA legnagyobb ellensége közel sem a kiemelkedő világpárlatok némelyike, hanem a feketefőzött kotyvalék és a bérfőzött pálinka, eddig is mondták azok, akik ismerik a pálinka lényegét. ( És persze a különböző ízesítésű szeszes italok, de ez egy másik történet.) Ám mindenki, vagy legalábbis a „házipálinka” bűvkörében élő tömegek, akik esküsznek a nagypapa pálinkájára, holott nagyon-nagyon kevés kivételtől eltekintve, azok ebben a tekintetben szinte ihatatlan italok, ilyen olyan gyümölcsből, így úgy főzött szeszes italok és közel sem pálinkák, erre csak legyintettek. Hát akkor figyelem, itt van kérem a bizonyíték. A laboratóriumi eredmények és nem csupán az okoskodóknak tartott kereskedelmi pálinkák értékeit elismerők hangja. Ennek azért messzire kellene szólnia, de legalább elhallatszania. Akár a parlamentig is.
Arra az apróságra nem is figyelnék oda, hogy az uniós csatlakozásunkkal elfogadtuk azt az uniós direktívát, de nevezhetjük kedvezménynek is, hogy Magyarország fenntarthatja a kedvező, tehát csökkentett jövedéki adónemet ( ugye a bérfőzést fele akkora adó terheli, mint a kereskedelmi főzést – x mennyiségig.), de nem azt, hogy el is tekinthetünk annak beszedésétől. Vagyis, azt talán nem teheti meg az állam, hogy az otthon főzött pálinka után nem szed adót, függetlenül attól, hogy az engedély 10 vagy 15 literre szól majd. De ha szed, azt ki és hogyan szedi majd be. Önbevallás, mint az osztrákoknál? Ja. Hogyne. Igazolás arról, hogy saját gyümölcsöse van? Hogy ellenőrzött berendezést vásárolt? Hogy korrekt módon vezeti a főzési naplót és egyetlen centiliterrel sem főz többet a megengedettnél, meg nem értékesíti a lefőzött italt? Persze. Erről vagyunk híresek. Ha pedig nem kell fizetni utána adót, és annyira liberális lesz a jogszabály, hogy csak főzni kell, semmi más teendő nem lesz, azzal arcul csapják azokat a kereskedelmi főzdéket, akik immár tíz éve a pálinka presztízsének talpra állításán dolgoznak, egzisztenciát építettek a pálinkára, figyelem: jobbára családi gazdaságokról van szó!
A baj akkor lesz majd nagy.
